Szombaton került sor az eLearning fórum elnevezésű rendezvényre a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dísztermében. Az e-Régió civil szervezet (http://e-regija.rs) a Tartományi Gazdasági, Foglalkoztatási és a Nemek Egyenjogúságával Foglalkozó Titkárság támogatásával egy projektum keretében szervezte meg a találkozót.
A Létünk legújabb, 2017. évi 3. száma a nehéz anyagi körülmények ellenére is az olvasók kezébe kerül, akik meglehetősen széles és gazdag kínálatból válogathatnak. A többi közt Molnár Tibor Számadás: a bácskai Tisza mente nagy háborús hősi halottai a számok tükrében című munkájával, Kovács Ádám Gábor a kritikai gondolkodás fontosságáról írt tanulmányával, Anica Draganić és Szilágyi Mária tollából pedig az apatini sörfőzde történetével ismerkedhetnek meg.
Námesztovszki Zsolt, Kovács Cintia és Balázs P. Dorottya egy érdekes tanulmányát is olvashatjuk, mely a Magyar nyelvű online kurzusok Vajdaságban címet viseli, és az online tanulás előnyeivel foglalkozik. Az utóbbi időben az információ gyors áramlásának köszönhetően számtalan lehetőség nyílt a XXI. századi pedagógus számára. Az adatforgalom használata terén immár nagyobb mértékben a mobil eszközök (mobiltelefonok, tabletek) a népszerűek, felváltva ezzel az asztali számítógépeket. Azzal is számolni kell, hogy a jövőben nemcsak a banki ügyintézés, a vásárlás és a szórakozás, hanem az oktatási tartalmak és folyamatok tervezésénél is a mobil eszközök kerülnek döntő többségbe.
Amikor a koronavírus-járvány miatt az iskolák is bezártak, sokan kétségbeestek, mi lesz így a gyerekekkel, a tanulással, a tanévvel. A március 16-ai, hétfői rendkívüli szabadnap után azonban hihetetlen gyorsasággal és hatékonysággal beindult a magyar tannyelvű távoktatás, a Magyar Nemzeti Tanács és az intézmények, pedagógusok összefogásának, hivatástudatának köszönhetően.
Az online oktatás és a távoktatás lehetőségeit eddig közel sem használták ki az intézmények, azonban a koronavírus következtében kialakult helyzet után a figyelem középpontjába került. Bevezető: Az online oktatás és a távoktatás lehetőségeit eddig közel sem használták ki az intézmények, azonban a koronavírus következtében kialakult helyzet után a figyelem középpontjába került. A pedagógusok a különböző csoportokban és platformokon nagyon sok jól használható eszközt találhatnak, azonban azok a pedagógusok, akik eddig csak korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem foglalkoztak online eszközökkel az oktatásban, azokat összezavarhatja a sok új lehetőség.
Ismét egy élen járó és egyedi kezdeményezést indított útjára a Prosperitati Alapítvány. Vállalkozz, Vajdaság! címmel online vállalkozásfejlesztési program készült a kezdő vállalkozók megsegítése céljából. A platform bárki számára ingyenesen elérhető, a képzési tematika pedig a legfontosabb és a legaktuálisabb vállalkozói tudnivalókat dolgozza fel, az üzleti tervezéstől kezdve a könyvelésen át az adózási ismeretekig.
Bevezető: Az online oktatás és a távoktatás lehetőségeit eddig közel sem használták ki az intézmények, azonban a koronavírus következtében kialakult helyzet után a figyelem középpontjába került. A pedagógusok a különböző csoportokban és platformokon nagyon sok jól használható eszközt találhatnak, azonban azok a pedagógusok, akik eddig csak korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem foglalkoztak online eszközökkel az oktatásban, azokat összezavarhatja a sok új lehetőség. Ebben az összefoglalóban azt tekintenénk át, hogy a megváltozott helyzetben hogyan tudunk olyan oktatási helyzetet kialakítani, amely a hagyományos kontaktórák helyett valósulna meg, azonban a lehető legjobban hasonlít az osztálytermi oktatásra. Célunk az, hogy egy korlátozott előtudással rendelkező pedagógus gyorsan el tudjon indulni az online oktatás útján. Ebben az összefoglalóban ezekre az első lépésekre fókuszálunk és a videókonferenciák beindításának lehetőségeit ismertetjük. Ezekbe a videókonferenciákba már hatékonyan beágyazható az összes olyan tanulássegítő oldal vagy digitális tartalom, amely elérhető a különböző csoportokban is.
Az MTA által támogatott DOMUS szülőföldi kutatási ösztöndíj keretén belül (E-learning eszközök alkalmazása a vajdasági magyar informatikai tehetséggondozásban) elkészültek az online kurzusok módszertanára, valamint a platformra vonatkozó követelményrendszerünk és irányelveink. A kísérleti kurzusok segítségével statisztikailag is megvizsgáltuk a résztvevők eredményeit és feltártuk a tanulók eredményességére és motivációjára ható tényezőket, amely az online tanulási környezetekben jelentkeznek. Ezeket az irányelveket és az empirikus eredményeinket felhasználva visszacsatolva a tervezési folyamatokba, építettük fel újra az online képzésünket, amelyet Tudatos és biztonságos internethasználat 2.0 névre kereszteltünk. A felmérés során megállapítottuk, hogy a különböző korcsoportok, a lakhely és az ország nem befolyásolja a tanulás sikerességét, de a számítógép előtt eltöltött (online) idő viszont igen. Ezt a faktort nem tudjuk befolyásolni, azonban szintén pozitívan hat a külső motiváció (az offline képzési rendszerbe beszámítható tartalom – jutalom ötös, pontok a felsőoktatási rendszerekben). Erre a faktorra tudunk, illetve megpróbálunk hatni, azzal hogy az informatika tanároknál megpróbáljuk elérni a külső motiváció megvalósulását az egyes iskolákban.
Az idei évben, az offline képzések helyett, az online képzésekre helyeztem a hangsúlyt és feliratkoztam az egyik legnépszerűbb oldal három MOOC képzésére. A MOOC (Massive Open Online Course), amely tükörfordításban tömeges nyitott online kurzus, de a leginkább találó és leggyakrabban használatos az ingyenes online szabadegyetem. A rendszer lényege, hogy ingyenesen hozzáférhető kurzusokat kínálnak fel a világ vezető felsőoktatási intézményei. A képzések nyelve általában angol, de egyre nagyobb számban indulnak kurzusok más nyelveken. Érdekesség, hogy a világnyelvek és a tömegesen beszélt nyelvek mellett (kínai, spanyol, francia, orosz, német), megjelentek a kevésbé tömeges nyelven felkínált kurzusok, mint amilyen az ukrán vagy a görög.
A Magyar Tudományos Akadémia által támogatott kutatási projektunk keretében (E-learning eszközök alkalmazása a vajdasági magyar informatikai tehetséggondozásban) az igények felmérése és az elméleti modellalkotás után eljutottunk az empirikus/operatív részhez, amikor a konkrét tehetséggondozással kell foglalkozunk. A tematika e-learning részről történő megvizsgálása után megalkottunk egy ideális oktatási keretrendszer felé támasztott követelményrendszert, amelynek fejlesztési folyik, azonban a különböző határidők miatt már meglévő keretrendszert (MOODLE) fogunk használni.
Zentán javában zajlik a keceli T. G. – Virágdekor Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a zentai Pro Scientia Naturae Alapítvány és a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola európai uniós, határon átnyúló agrárfejlesztési programja, amelynek elsődleges célkitűzése egy oktatási-tájékoztatási menedzsment és megosztó program elindítása, amely hozzájárulna a családi gazdaságok vállalkozói kompetenciájának, a modern mezőgazdasági technológiákban való jártasságuk, illetve az informatika és fenntarthatóság iránti elkötelezettségük növeléséhez.